Még mindig van olyan, hogy valaki jön, és egy olyan részedet mozdítja
meg, aminek a létezéséről eddig nem is tudtál. Felkavar, összezavar,
teljesen megbénít. Aztán meg van, amikor ehhez az társul, hogy még
véletlenül
sem a tökéletes időzítésben érkezik. Akkor aztán jön a zavar, ami
gyengít, ugyanakkor talán megtanít arra, hogy még mindig örülni kell, ha
azt a valamit akár pár órára is, de átélted. Hiszen erre vágyunk
mindannyian.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése