Legyél mindig önmagad, hisz abban te vagy a legjobb.
2013. november 30., szombat
2013. november 28., csütörtök
2013. november 23., szombat
Végülis csak két féle ember létezik a világon: amelyik beszél és amelyik cselekszik.
A legtöbbje csak beszél nem tesz mást csak beszél, de ha összevetjük tudjuk, aki
cselekszik az változtatja meg a világot, és aki ezt teszi, rajtunk is változtat.
Ők azok akiket nem felejtünk el.
Te melyik vagy?
Aki folyton csak beszél vagy aki a sarkára áll és cselekszik?
Mert hidd el nekem minden más csak rohadt tetves porhintés.
A legtöbbje csak beszél nem tesz mást csak beszél, de ha összevetjük tudjuk, aki
cselekszik az változtatja meg a világot, és aki ezt teszi, rajtunk is változtat.
Ők azok akiket nem felejtünk el.
Te melyik vagy?
Aki folyton csak beszél vagy aki a sarkára áll és cselekszik?
Mert hidd el nekem minden más csak rohadt tetves porhintés.
2013. november 21., csütörtök
2013. november 16., szombat
Egy régi kínai magyarázat szerint: 1. hüvelyk ujj a szülőket jelképezi 2. mutatóujj a testvéreket 3. középsőujj Te vagy 4. a partnered 5. a gyerekeid Tedd össze a kezeidet úgy, ahogy a képen van. Csak a középsőujjaid legyenek lefele. Az ujjaidat próbáld most egyenként szétválasztani. A szülők nem lesznek velünk mindig, a hüvelykujjaidat szét tudod választani. A mutatóujjakat szintén, mert testvéreid is különböző életet fognak élni. A kisujjaidat is szét tudod választani, mert a gyerekek is egyszer elmennek a szülői háztól. Csak a gyűrűsujjaidat lehetetlen szétválasztani, mert a partnereknek egy életre szóló kapcsolatban kell hogy legyenek!
2013. november 9., szombat
Az
a pillanat, amikor megcsókolsz valakit, körülötted minden elhomályosul.
Hirtelen megszűnik minden, csak ti ketten léteztek. Rádöbbensz arra,
hogy ő az, akit életed végéig csókolnod kell és csókolni akarsz. Egy
pillanatig átélheted ezt a csodát. Egyszerre tudnál sírni és nevetni,
mert boldog vagy, hogy végre megtaláltad, és félsz attól, hogy valaki
talán elveheti tőled.
Lassan fedezték fel újra egymást, fizikailag és érzelmileg is, mint két
vak, aki hirtelen visszanyeri a látását. Úgy csókolóztak, mint a
kamaszok, mintha ennél közelebb már nem is kerülhetnének egymáshoz. A
csók többet jelentett, mint csak testi vágyat. Justine mindig is azt
érezte, hogy az ember a szívét adja oda a csókjával.
A
kísértés sosem a külvilágból származik; a kísértés az elnyomott
indulatokból, az elnyomott szexualitásból, az elnyomott mohóságból
táplálkozik. A kísértés belőled származik, semmi köze a külvilághoz. Nem
arról van szó, hogy jön az ördög és megkísért - saját, elnyomott,
ördögi elméd az, amely kísértésbe hoz, mert bosszút akar állni.
Mindenki várja, hogy sorsa jobbra fordul: de hinni nem ilyen egyszerű.
(...) Régebben az emberek könnyű szívvel hittek, igényesen, jókedvűen. A
baj az, hogy már egészen okosak, kitanultak, óvatosak és beavatottak
vagyunk és nem merünk kívánni. Ezek a valószínűtlenül oktató erejű
esztendők megtanítottak reá, hogy vágyainkban is óvatosak legyünk,
mintegy racionalizáltuk ábrándjainkat.
Az első csók azért is fontos, mert ha akkor kölcsönös elolvadás van, az
bizony fontos jele annak, hogy valami mély érzés kezd kialakulni.
Legalábbis azt vettem észre, ha a csók nagyon jó valakivel, akkor
általában a szex is nagyon jó lesz. Ha a csókolózás nem szabadít fel
tüzet, akkor, sajnos, a szex sem fog. Vannak nagyon finom intő jelek,
amelyeken a legtöbb ember átsiklik.
Es ist ein rauher Tag.
Ich sitze hier und denke nach.
Worüber kann ich nicht genau sagen,
denn es ist soviel passiert in den letzten Tagen.
Ich fühl mich einsam und verlassen,
um mich herum nur trübe Gassen.
Ich denk an Dich und muss weinen.
Es ist zwecklos, aber ich will nur den einen.
Egal ob Tag oder Nacht,
ich bin immer wach,
weil ich nicht schlafen kann vor Trauer.
Warum komm ich nicht durch Deine Mauer ?
Ich weiss nur eins : Ich liebe Dich !
Doch wie stark ist Dein Gefühl für mich ?
Ich trau mich nicht zu fragen, weil ich Angst habe
Du könntest "Nein" zu mir sagen.
Drum bleib ich stumm und frage nicht,
denn ein "Nein", daß verkrafte ich nicht.
Ich sitze hier und denke nach.
Worüber kann ich nicht genau sagen,
denn es ist soviel passiert in den letzten Tagen.
Ich fühl mich einsam und verlassen,
um mich herum nur trübe Gassen.
Ich denk an Dich und muss weinen.
Es ist zwecklos, aber ich will nur den einen.
Egal ob Tag oder Nacht,
ich bin immer wach,
weil ich nicht schlafen kann vor Trauer.
Warum komm ich nicht durch Deine Mauer ?
Ich weiss nur eins : Ich liebe Dich !
Doch wie stark ist Dein Gefühl für mich ?
Ich trau mich nicht zu fragen, weil ich Angst habe
Du könntest "Nein" zu mir sagen.
Drum bleib ich stumm und frage nicht,
denn ein "Nein", daß verkrafte ich nicht.
Drei Worte sollen sagen,
aus meinem Herzen zu Dir tragen,
zärtlich, leise und ganz still,
all meine Liebe, mein Gefühl,
das nur für Dich, jetzt in mir trag,
Stun'd um Stun'd, Tag für Tag.
Jeden Blick, den du mir schenkst,
die Zeit, die du an mich denkst,
mein Herz berühren, wärmen mich,
drei Worte sagen: ICH LIEBE DICH !
aus meinem Herzen zu Dir tragen,
zärtlich, leise und ganz still,
all meine Liebe, mein Gefühl,
das nur für Dich, jetzt in mir trag,
Stun'd um Stun'd, Tag für Tag.
Jeden Blick, den du mir schenkst,
die Zeit, die du an mich denkst,
mein Herz berühren, wärmen mich,
drei Worte sagen: ICH LIEBE DICH !
Ich vermisse dich, es ist einsam ohne dich.
Ich wünschte du wärst hier, einfach bei mir.
Ich hoffe dass wir uns bald wiedersehen,
denn dein Lächeln lässt in meinen Herzen die Sonne aufgehn.
Ich möchte wieder deine Nähe spüren,
und dass deine Lippen sanft die meinen berühren.
Ich möchte dich wieder bei mir haben,
denn nur mit dir lässt sich das Leben leichter ertragen.
Ich bin nur die Hälfte ohne dich,
mein Schatz ich vermisse dich.
Ich wünschte du wärst hier, einfach bei mir.
Ich hoffe dass wir uns bald wiedersehen,
denn dein Lächeln lässt in meinen Herzen die Sonne aufgehn.
Ich möchte wieder deine Nähe spüren,
und dass deine Lippen sanft die meinen berühren.
Ich möchte dich wieder bei mir haben,
denn nur mit dir lässt sich das Leben leichter ertragen.
Ich bin nur die Hälfte ohne dich,
mein Schatz ich vermisse dich.
Ich habe begriffen das Du mich nicht liebst
und mir meine Fehler so bald nicht vergibst.
Ich habe nun begriffen,
daß weder Freundschaft noch Liebe Dein Herz erweicht.
Ich habe auch begriffen wie einsam Du bist,
daß Du zwar verliebt tust, doch
Liebe nicht gibst.
Ich habe begriffen das uns nichts verbindet,
und bin nicht mal traurig das es
nun so endet.
und mir meine Fehler so bald nicht vergibst.
Ich habe nun begriffen,
daß weder Freundschaft noch Liebe Dein Herz erweicht.
Ich habe auch begriffen wie einsam Du bist,
daß Du zwar verliebt tust, doch
Liebe nicht gibst.
Ich habe begriffen das uns nichts verbindet,
und bin nicht mal traurig das es
nun so endet.
Die Sehnsucht ist wie steter Regen,
beständig wie das Grau am Firmament.
Sie steigt vom See mir jeden Tag entgegen
und bleibt solang wir noch getrennt.
Auf Wolken reist sie jeden Abend,
von Bergen, die so nah sind und doch fern,
zieht auf zum Himmel, an getrübten Tagen.
Und leuchtet Dir von dort als hellster Stern.
beständig wie das Grau am Firmament.
Sie steigt vom See mir jeden Tag entgegen
und bleibt solang wir noch getrennt.
Auf Wolken reist sie jeden Abend,
von Bergen, die so nah sind und doch fern,
zieht auf zum Himmel, an getrübten Tagen.
Und leuchtet Dir von dort als hellster Stern.
Wenn Liebe so wie Fieber brennt
Und grausam Qual sein Herz erdrückt
Verzweiflung seine Seel befällt
Und Liebesschmerz macht ihn verrückt
Wenn Sehnsucht den Verstand erstickt
Und endlos Pein ihn überfällt
Bleibt trocken doch sein Auge stets
Ist er ein Mann ein Mann von Welt
Des Mannes Träne unsichtbar
Verspürt er auch den Schmerz
Wird seine Wange nicht benetzt
Sie fließt in seinem Herz
Und grausam Qual sein Herz erdrückt
Verzweiflung seine Seel befällt
Und Liebesschmerz macht ihn verrückt
Wenn Sehnsucht den Verstand erstickt
Und endlos Pein ihn überfällt
Bleibt trocken doch sein Auge stets
Ist er ein Mann ein Mann von Welt
Des Mannes Träne unsichtbar
Verspürt er auch den Schmerz
Wird seine Wange nicht benetzt
Sie fließt in seinem Herz
Manchmal spür' ich Dich nur,
manchmal träum' ich Dich:
Vertraut seit Urzeiten,
obschon Fremde,
weitet Deine Welt sich um mich ...
Wo bist Du?
Was trennt uns?
Wer bist Du? Liebe pur?
Ich seh' Dich im Dunkel nur,
und doch bist du Licht ...
Was fehlt mir?
Vielleicht nur ein "you", ein Geheimnis?
Manchmal ...
manchmal träum' ich Dich:
Vertraut seit Urzeiten,
obschon Fremde,
weitet Deine Welt sich um mich ...
Wo bist Du?
Was trennt uns?
Wer bist Du? Liebe pur?
Ich seh' Dich im Dunkel nur,
und doch bist du Licht ...
Was fehlt mir?
Vielleicht nur ein "you", ein Geheimnis?
Manchmal ...
Noch einmal
Er würde alles dafür geben,
um sie noch einmal wiederzusehen,
seine Glücksgefühle würden schweben,
würde sie jetzt vor ihm stehen.
Er würde wieder versinken,
in ihren schönen meerblauen Augen,
noch einmal von ihren Lippen trinken,
um sich dann liebend an sie zu saugen.
Er würde wieder diese Süße schmecken,
ihren zart weichen Körper spüren,
das wilde Tier der Lust in ihr wecken,
um sie noch einmal zu verführen.
Dabei den Duft ihrer Haare genießen,
spielen mit diesem lang weichen Flausch,
spüren wie ihre Honighautporen sprießen,
bis zur völligen Ekstase im Liebesrausch.
2013. november 7., csütörtök
Van
a szerelem... A szerelem, amely nem évszakfüggő. Nem tavasszal érkezik,
hanem egy találkozással. Akkor, amikor találkozol azzal, akivel minden
együtt töltött pillanat csoda. Olyan csoda, amit sok ember talán soha
nem él át. A csoda, hogy ott ülsz mellette, hogy foghatod a kezét, hogy
rád mosolyog, igen, neked adja mosolyát.
Kétféle
számtan van. Az ész számtana és a szívé. Az ész számtana szerint a
kettő, az öt, a száz, az ezer vagy a millió mind nagyobb az egynél. De a
szív számtanában lehet az egy nagyobb bármennyinél. Kaphatsz bármennyi
jó szót, törődést, az összes együttvéve kevesebb, mint egy. Az az egy,
amit attól az egytől kapsz.
Az Egyetlentől.
Az Egyetlentől.
Hajszoltalak
hosszú időn át, majd mikor feladtam hirtelen ismét az enyém akartál
lenni...de be kell látnunk, van, hogy késő. Van, hogy annyit vársz
valamire, eljutsz arra a pontra, hogy már akkor sem kellene, ha tálcán
kínálnák eléd. Nem azért, mert változtak az érzéseid, csupán
belefáradtál. Beláttad, hogy úgy kell szerelemben élnetek, hogy nem
vagytok egymáséi. Ez a szerelem egyik legkegyetlenebb, és
legfelejthetetlenebb formája...mert ahányszor meglátod előtörnek az
érzéseid változatlanul, akkor is, ha épp mindketten más kezét fogjátok.
Egy részetek visszavonhatatlanul a másiknál marad. Örökre.
2013. november 5., kedd
MIÉRT KIABÁLUNK, AMIKOR DÜHÖSEK VAGYUNK?
Egy hindu szent, aki elment a Gangesz folyóhoz megfürödni, egy családot
látott a folyóparton, akik mérgesen kiabáltak egymásra. Odafordult a
tanítványaihoz, mosolygott és megkérdezte:
"Miért kiabálnak az emberek, amikor idegesek egymásra?"
...
A tanítványok gondolkodtak egy ideig, majd az egyikük ezt mondta: "Azért, mert ilyenkor elveszítjük a nyugalmunkat."
"De miért kiabálunk, amikor a másik személy ott áll mellettünk? Mondhatnánk neki sokkal halkabban is" - kérdezte a szent.
A tanítványok tanakodtak még, de nem találták a megfelelő választ.
Végül a szent elmagyarázta: "Mikor két ember mérges egymásra a lelkük
eltávolodik egymástól. Hogy leküzdjék ezt a távolságot kiabálniuk kell,
hogy meghallják egymást. Minél mérgesebbek, annál hangosabban kiabálnak,
hogy leküzdjék a nagy távolságot.
Mi történik a szerelmeseknél? Ők
nem kiabálnak egymásra, hanem halkan beszélnek, mert a lelkük nagyon
közel van egymáshoz. Köztük lévő távolság nincs is vagy nagyon kicsi."
A szent folytatta: "Amikor még jobban szeretik egymást mi történik? Nem
beszélnek, csak suttognak és így még közelebb kerülnek egymáshoz. Végül
már suttogniuk sem kell, csak egymás tekintetéből megértik egymást. Ez
mutatja meg milyen közel áll két ember egymáshoz, amikor szeretik
egymást."
Ránézett a tanítványaira és ezt mondta: "Ezért amikor
vitáztok ne hagyjátok, hogy lelketek eltávolodjon. Ne mondjatok olyan
dolgokat, amik eltávolítanak egymástól, különben egyszer eljön a nap,
mikor akkora lesz a távolság köztetek, hogy lelketek többé nem talál
vissza egymáshoz."
2013. november 4., hétfő
2013. november 2., szombat
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)